Németországban elkezdhetnek aggódni – más következménye is lehet a sokat vitatott döntésnek
Nem törődtek a szakértők tiltakozásával.
A rák világszerte az egyik vezető halálok. Íme 10 legfontosabb új áttörés a Világgazdasági Fórum szerint.
A Novelna tesztje 18 korai stádiumú rákos megbetegedést tud azonosítani, a szokásos invazív és költséges módszerek helyett a páciensek vérfehérjéjének elemzésével. A 440 főn elvégzett kísérleti szakaszban a férfiak 93%-ánál, míg a nők 84%-ánál volt képes azonosítani az első stádiumú rákbetegséget. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az eredmények megnyitják a kapukat a költséghatékony, nagy pontosságú, több típust vizsgáló, egész lakosságra kiterjeszthető rákszűrés előtt.
Ahogy azt korábban mi is megírtuk, Angliában tavaly elkezdték a rák elleni injekciók embereken való tesztelését. Az angliai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) lesz az első, amely átáll a rák kezelését szolgáló injekcióra, melynek beadása mindössze 7 percet vesz igénybe, szemben a mostani, akár egyórát is igénybe vevő infúziós kezelésekkel. Ez azon túl, hogy a páciens számára is felgyorsítja a kezelési folyamatot, az egészségügyi szakemberek számára is időt szabadít fel. Az Atezolizumab vagy Tecentriq nevű gyógyszerek többek között az emlő- és tüdőrák kezelésére alkalmasak.
Szakértők szerint a precíziós onkológia a legjobb új fegyver a rák elleni harcban. A precíziós onkológiai azonosítja a sejtekben bekövetkező változásokat, amelyek a rák növekedését és terjedését okozhatják, ezután pedig személyre szabott kezeléseket lehet kidolgozni. Mivel ezek a kezelések célzottak (szemben például a kemoterápiával), kevesebb károsodást okozhatnak az egészséges sejtekben és kevesebb mellékhatást idézhetnek elő.
Indiában a Világgazdasági Fórum partnerei már mesterséges intelligenciát is használnak a rákellenes küzdelemben. Az MI-alapú profilalkoltás segíthet többek között a mellrák szűrésében, ami segíthet a rák korai felismerésében. A mesterséges intelligenciát továbbá rögentfelvételek elemzésére is lehet használni olyan területeken, ahol nem állnak rendelkezésre a megfelelő szakemberek.
A tüdőrák Magyarországon is vezető halálok a daganatos megbetegedések kapcsán, felismerésére pedig gyakran túl későn kerül sor. Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) tudósai azonban kifejlesztettek egy olyan mesterséges intelligencián alapuló tanulási modellt, amely képes akár 6 évre előre megjósolni a tüdőrák kialakulásának valószínűségét. A Sybil nevű rendszer elvileg képes olyan, az emberek számára nem látható különbségek felismerésére, mely által bejósolható, hogy mely tüdőben fog kialakulni rákos megbetegedés.
Az angliai Cambridge-i Egyetemi Kórházban tudósok 12 000 rákos beteg DNS-ét vizsgálták, melyek segítségével olyan mutációkat találtak, amelyek elősegíthetik a rákos sejtek kialakulását, ilyen többek között a dohányzás vagy az UV-fénynek való tulzott kitettség. 58 új ilyen jelet sikerült felfedezniük, melyek segítségével a jövőben jelentősen bővíthetjük a rákkal kapcsolatos tudásunkat.
A biopszia az egyik legfontosabb eljárás a rákos sejtek diagnosztizálásában, ugyanakkor maga a vizsgálat invazív. A szintetikus biopszia ezzel szemben arra kényszerítheti a rákos sejteket, hogy már a betegség legkorábbi stádiumában felfedjék magukat. A folyékony biopszia pedig egy kevésbé invazív vizsgálat, melynek során vérmintákat vizsgálnak a rák jeleire.
A CAR-T sejt terápia során a rákos betegekből eltávolítják és genetikailag módosítkák a T-sejteknek nevezett immunsejteket, a módosított sejtek ezután kiméra antigénreceptoroknak (CAR) nevezett fehérjéket termelnek. Ezek felismerik és elpusztítják a rákos sejteket. A terápiát nemrégiben sikeresnek nyilvánították a leukémiás betegek kezelésében.
A hasnyálmirigyrák az egyik leghalásosabb rák, 5 éves túlélési aránya mindössze 5% és mivel nem okoz jellegzetes tüneteket, így időben való felismerése is rendkívül nehéz. Tudósok azonban kifejlesztettek egy módszert, amely a biomarkerek segítségével egy vizsgálatban a korai hasnyálmirigyrák 95%-át azonosítani tudta.
A már korábban is említett angliai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) egy olyan gyógyszert tesztel, amely felére csökkentheti a nőknél a mellrák kialakulásának esélyét. Az anasztrozol nevű gyógyszer az aromatáz enzim blokkolásával csökkenti a nők által termelt ösztrogén szintjét. Ezt a gyógyszert a mellrák kezelésére eddig is használták, most viszont a megelőzésben játszott esetleges szerepét is tesztelik.
Nyitókép illusztráció. Nyitókép: Pexels/Shvets Production. Belső kép: Pexels/Thirdman